fbpx

Mit várhatnak a magyarországi cégek a mesterséges intelligenciától?

TRENDIG Projekt Olvasási idő:3 perc

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2024 októberében közzétette piacelemzését a mesterséges intelligenciáról, melyben a technológia piaci versenyre és a fogyasztókra gyakorolt hatásait vizsgálta.

Versenyhátrányt okozhat a kis- és középvállalkozások számára a mesterséges intelligencia (MI) technológiák rohamos terjedése, illetve, ha nem kezdik el alkalmazni azokat – többek között erre figyelmeztet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a most lezárt piacelemzésében.

A GVH kiemeli, hogy a legtöbb előrejelzés szerint a mesterséges intelligencia alapú megoldások elterjedésétől a vállalati hatékonyság növekedése várható, ez pedig jelentős GDP növekedést is eredményezhet, így a MI széleskörű alkalmazása a versenyképesség egyik kulcstényezőjévé válhat a különböző termék- és szolgáltatáspiacokon.

Az elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy a hazai vállalkozások körében az MI használatának alacsony elterjedtsége tapasztalható. Ez különösen igaz a kis- és középvállalatokra (kkv-kra). A vállalkozások kevés ismerettel bírnak a technológia hasznosíthatóságát illetően. Ez a tőkehiány mellett elsősorban a hozzáértő munkaerő hiányából adódik. Amelyik cégeknél működik valamilyen MI alapú megoldás (pl. chatbot, csalásmegelőzés, fordítás, virtuális asszisztens), ott alapvetően kisebb jelentőségű, nem kritikus feladatokat lát még csak el.

A GVH szakértői javaslatokat is megfogalmaztak a most lezárult piacelemzésben:

  1. A hazai vállalati szektor MI használatának előmozdítása, elsősorban a kkv-kra fókuszálva. Ehhez szükséges a technológiai infrastruktúra rendelkezésre állása mellett a kkv-k technológiai ismereteinek kialakítása, illetve folyamatosan naprakészen tartása, a megfelelő tőkeellátottság, valamint a hozzáértő munkaerő, lehetőleg felsőoktatási képzések útján történő biztosítása.
  2. A fogyasztók naprakész és átlátható tájékoztatása. Az MI-megoldásokon alapuló szolgáltatásokat végfogyasztók felé nyújtó vállalkozások számára javasolt már a szolgáltatás bemutatása során, de még a fogyasztói felhasználást megelőzően jól érthetően és jól észlelhetően tájékoztatni a fogyasztókat.
  3. Az MI nemzeti stratégia felülvizsgálata, amelynek során érdemes kiemelt figyelmet fordítani a szakirányú képzések fejlesztésére és támogatására; az MI-vel kapcsolatos kutatási irányok és a kormányzati MI-stratégia észszerű összefogására és koordinálására; a megfelelő informatikai infrastruktúra folyamatos fejlesztésére, beleértve a már rendelkezésre álló, de korlátozott szuperszámítástechnikai kapacitásokat is; valamint az MI-fejlesztés ökoszisztémájának (adatgazdaság, technológiai alkalmazási képzés, benchmark kiértékelési rendszer stb.) kialakítására.
  4. A magyar nyelvi modellek fejlesztésének célzott támogatása. Az állami szereplők pénzügyi és stratégiai erőforrásainak hatékony koordinálása szükséges a magyar nyelvű nagy nyelvi modellek kifejlesztése, alkalmazása és széleskörű elérhetővé tétele érdekében.
    A teljes elemzés IDE kattintva érhető el.